2012. október 23., kedd

Rupes Recta

Ma hetek óta először hazaértem emberi időben. Eldöntöttem, hogy nem kapcsolom be a gépemet sem, és hazafelé jövet amikor láttam, hogy fent van a Hold el is döntöttem, hogy kiülök észlelni ma, nem érdekel az sem ha rámomlik a ház közben :)

És jajj de jól tettem! Minden feszültséget és gondot kirajzoltam magamból.
Ma a választásom a Ruper Recta-ra esett, amit persze térkép és különösebb azonositgatás nélkül választottam, egyszerűen csak mert kiszúrta a szememet, hogy ott van. Kiáltott azért, hogy lerajzoljam. 93x-os nagyítást választottam, mivel a légkör nem volt túlságosan jó.

Előtte próbáltam megkeresni a Marsot a horizonthoz közel, de sajnos ez esélytelen volt, mivel a horizont közelében egy elég vastag felhőzet kezdett rétegződni.

A Rupes Recta nagyon érdekes, mert ma valahogy úgy esett rá a fény, hogy a nyugati irányban lévő - viszonylag lapos és jelentéktelen - hegygerinc kráteres alakzattá formálta a környéket. Jól látható volt a mellette lévő Birt, ami valójában dupla, egymásba érő kráterekből áll. A Ruper Recta keleti oldalánál található a Thebir kráter, ami szintén érdekes, elég mély kráternek tűnik a méretéhez képest, és a fényben úszó belsejében három világosabb folt is megfigyelhető volt. Ettől északi irányban csipkézett, hegyvidékes táj tárul elénk, ami persze rajzolás szempontjából nem túl könnyű téma.

A nyugaton lévő hegygerincen túl kissé sötétebb a Hold felszíne, mint a Ruper Recta közelében, de nem figyeltem meg nagyon éles eltéréseket.

2012. október 20., szombat

Erzsébetváros felett az ég - 1.

Egy kis hírnév: Az Erzsébettévének adtam interjút két hete az amatőrcsillagászatról. Igyekeztem népszerűsíteni a Polarist is :)

2012. október 7., vasárnap

Kedvenc helyem, a Polaris

A Polarist nem csak azért szeretem, mert egy csomó érdekes előadásnak, bemutatónak a helyszíne, hanem azért is, mert nagyon rövid idő alatt nagyon sok élmény, emlék kezdett oda kötni. Illetve az egész helynek van egy sajátos rezgése. Amikor oda belépek, elfog az a megnyugtató érzés, hogy "hazaértem".

A Polaris a szolárgráfjaimnak is helyet ad, pontosabban most adott. Mivel szeptember 20-ától kezdődően felújítás zajlik, ezért a nyáron kitett szolárgráfjaimat be kellett szedni, nehogy bajuk legyen ott a nagy felfordulásban.

Sikerült őket most feldolgozni. Sajnos az egyik kép lett csak igazán jó, de mindkét fotón látszik a Polaris kupolája, sőt a terasz jobb oldalán a nagy MCSE felirat is (bár elolvasni nem lehetne :-))

A jobban sikerült fotón még két "elakadásjelző" fém-karó is látszik, amik azért lettek kitéve, mert feljött a burkolat. Látszik a kémény, az ajtó, sőt a pad is látszik, ami hol a jobb, hol a bal oldalon található (és ezt nagyon jól visszaadja a fotó is, hogy itt is, ott is feltűnik halványan).

Nekem nagyon tetszik az is, ahogy a nap feltűnik a fák közül, jól látszik a dús lombozat kelet felől.
És persze az elmaradhatatlan kupola :)

Ez az utolsó fotó a Polarisról, a felújítás előtti időszakból.

A fotók 2012. június 23 és szeptember 20 közötti időszakban készültek.



2012. október 6., szombat

Napi Nap

Egy kissé elhúzódó nátha után végre meggyógyultam és az idő is jó volt. Nem csak hogy jó, de rövidnadrágban ültem ki Napot észlelni (októberben), mert annyira melegítette a déli fekvésű erkélyt, hogy még így is folyt rólam a víz.

Viszont ezek örömére mindenféle módon végigészleltem a Napot, megnéztem szabad szemmel is, és bizony az egyik, Észak-Nyugatra lévő folt egy kicsike szabadszemes foltnak látszik a koron szélén. Méretre nem annyira hatalmas, de viszont az umbrája igen erős, sötét.

A nyugati peremnél egy alig látható folt is van, körülötte fáklyamezővel. Egy különálló fáklyamező is megfigyelhető kissé északi irányban, észak-nyugatra. Nincs túl sok folt egyébként, én 13 db foltot számoltam, összesen 3 aktív területtel. A foltok viszont érdekesek, a nyugati peremhez közelebb lévőnek 3 umbrája is van, a déli peremhez közelebb lévőnek pedig 5 részre bomlott az umbrája. A formájuk nagyon hasonló, kissé szögletes, tojásdad.

Mivel nem kényeztetett a napkorong túl sok folttal, így viszonylag hamar átszereltem Áfit, és hidrogén-alfában folytattam a megfigyelést.

Így sokkal több érdekesség van a korongon. Egyrészt a két fő folt h-alfában is szépen látszik a korongon (a rajzomon dél-nyugati irányban és északi irányban). Nagyon erős fáklyamezőt vagy filamentet nem láttam, viszonylag "nyugodt" most a napfelszín, viszont protuberanciákkal egyenesen kényeztetett csillagunk. A legszembeötlőbb a - szerintem - kutyus formájú protuberancia északi irányban, de az összes többi is figyelemre méltó, különösen az "esőerdő" kissé nyugati irányban. Elrajzolgattam egy bő órát az erkélyen, mire mindent felrajzoltam rá. Több helyen megfigyelhetőek fáklyák és "zavarosabb" területek, ahol gyűröttnek, aktívabbnak tűnik a napfelszín. Ezeket igyekeztem érzékeltetni a rajzon is.