2012. február 26., vasárnap

Mélyen az égen...

A héten kétszer is lehetőségem volt kimenni észlelni. Először kedden, majd szombaton, mindkét nap egészen enyhe idő volt, és nagyon szép tiszta ég.

Kedden a légkör annyira nem volt szuper, de egy kis nyílthalmazozásra abszolút alkalmas volt. Megnéztem az M47 és M48-as nyílthalmazokat, és látómező nélkül készítetetem róluk rajzot, ami egészen érdekes karaktert ad a formájának, a látványának.

M47

M48

Ezután meglestem a Marsot is, ami már egész elérhető helyre került. Sajnos a nem túl jó légkör miatt nem tudtam megfelelően nagyítani, már 165x nagyításon is gyakorlatilag homályos volt az egész. 130x-os nagyítással még egész jól látszott és egy pici részlet is jött. Kipróbáltam a vörös színszűrőt is hozzá, ami eleinte mintha rontott volna a látványon, azonban amikor a szemem hozzászokott, akkor segített előhozni egy kevés további részletet. Szűrő nélkül látszott a bolygó nyugati részénél lévő két sötétebb folt, de csak a szűrővel látszott a keleti peremhez közelebb eső halványabb, alig-alig kivehető folt.




Szombaton folytattam szinte ahol abbahagytam. Nagyon régen elterveztem már, hogy lerajzolom az Orion ködöt UHC szűrővel, és nagyobb nagyítással. A 93x-os nagyítást választottam, bár korábban kipróbáltam többfélével is, ezt találtam a legjobbnak. A tél folyamán már legalább tízszer megfigyeltem, és ismerkedtem vele, kerülgettük egymást, az alkalmas pillanatra várva, ami most végre eljött. Először szűrő nélkül rajzoltam fel a csillagokat és a köd határait, majd az UHC szűrő használatával finomítottam a köd részletein. A szűrő segítségével a köd nagyon látványos, határozott, azonban néhány csillagnak a fényeseségét elnyomja, így a rajzolás végén mégegyszer kivettem a szűrőt és ellenőriztem, hogy a megfelelő csillagok a megfelelő helyen vannak-e.

Finom részleteket, enyhe különbségeket is sikerült megfigyelnem a ködben, eltérő erősségű helyenként és a tetejénél nagyon finoman, inkább csak elfordított látással egy "bevágás" is látható volt, ami enyhén behajlik. A köd alatt lévő fényesebb csillag körül is láttam ködösödést, amiről igazából nem is tudtam eldönteni, hogy csak reflexió, vagy külön köd, de később megnéztem és a fotókon is látható, úgyhogy biztosan nem láttam rosszul. Úgy éreztem a végén sikerült jól visszaadnom a látványt.

Miután az Orion köddel végeztem, még néhány kettős után néztem, melyek az Orion környékén, illetve a Lepus csillagképben voltak. Sajnos néhány kettős után muszáj volt bepakolnom, mert kezdtem átfázni, de még szívesen maradtam volna kicsit.






2012. február 19., vasárnap

Napbemutató a Polarisban

Lassan már "kéthetente szombaton" szokásossá válik a napbemutató a Polaris Csillagvizsgálóban. Szerencsénk volt, mert a több (sok) nap nagyon hideg idő és hóesés után szombaton kisütött a Nap, igaz több kisebb szakaszban felhők tarkították az eget és délutánra beborult ismét, illetve időnként a szél is viszonylag erősen fújt, de bőven jól lehetett napot nézni fehér fényben és H-alfában is.

Sajnos még mindig elég alacsony a napfoltszám, a solarmonitor szerint 5 aktív régió van, de ebből csak hármat lehetett látni (amiből kettő elég jelentéktelen kis monopolár foltokból áll). A nagy folt is messze nem szabadszemes méretű, de legalább VÉGRE volt mit látni.

Emellett viszont H-alfában nagyon izgalmas volt most a látvány. Az északi peremen egy olyan protuberancia látható, amely benyúlik térben a korongon is és jól látható volt a "térbelisége". A szemben lévő peremnél pedig egy olyan protuberancia volt, aminek az anyaga épp visszazuhant a Napba, így egy kis hurok volt látható. Ezen kívül számtalan filament és fáklyamező volt megfigyelhető, érdekesség, hogy a nagy folt is jól látható volt, erősen fekete volt, és körülötte is sok nagyon apró pötty volt látható.

Egyre jobban kell nekem egy Lunt... :-)

Ja és ne felejtsük el a repülőt, ami átrepült a Nap előtt pont amikor Mpt videózott, nagyon klasszul nézett ki (a kép feldolgozatlan):

2012. február 12., vasárnap

Fátyolos napfoltok

Februárban ez volt az első nap, hogy látni lehetett valamit a Napkorongból fátyolfelhőn, vagy masszív felhőrétegen kívül. Most sem volt a legjobb az átlátszóság, de legalább végre egy rendes észlelést tudhatok magaménak :-)

Szolárgráf v.2

Beszedtem a lukkamerámat az erkélyről. Január 3-a és február 12-e között volt kint, valamivel több mint egy hónapon át. Szépen látszik már most is rajta a Nap útja, bár úgy látom hogy a háttér még mindig kissé sötét. A következőt kipróbálom egy picit nagyobb lukkal, hátha akkor egy kicsit több fényt kap a háttér is.

Úgyis kaptam ajándékba jónéhány vitaminos dobozt a munkatársaimtól :-)