Karácsonyi Napfoltok

Kevés lehetőséget biztosít a rossz idő arra, hogy Napot nézzek, de azért szerencsére valahogy mindig akkor kegyes az idő, amikor otthon vagyok és legalább ilyenkor láthatom. A légkör eléggé borzalmas volt, de 93x-os nagyítással még lehetett részleteket látni. 130x-os nagyítással is próbáltam, de az már használhatatlan volt.

A 11384-es foltcsoportban a nagy folt nagyon erőteljes, szabadszemes, bár nehezen volt kivehető szabad szemmel, valószínűleg a rossz légkör miatt. A formája nagyon érdekes, a két umbra éppen elvált egymástól, és nagyon különleges, mert közöttük a "vonal" egyenletes, az umbrák vonala éppen párhuzamos egymással. Az umbrában az X-el jelölt részen egy halványabb vonal is megfigyelhető. Bár a szálasodás nem volt határozottan látható, azért az igen, hogy helyenként a penumbra széle sötétedik.

A 11382-es csoport azért nagyon érdekes, mert viszonylag közel van a peremhez, egy fáklya közepén csücsül és kisebb (65x) nagyítással egész másképp néz ki, mint nagyobb, 93x-os nagyítással. Nem csak 2 umbrája van így, de a penumbra formája is egész máshogy mutat.

Ami még külön furcsasága a foltnak és környékének az az, hhogy igazából itt két csoportot is jelöl a solarmonitor.org, egymáshoz nagyon közel. Ilyet ritkán látni.

A 11383-as csoport A típusú monopolár folt, nem látszik külön umbra és penumbra. A peremhez közel D-Ny-i és K-i peremnél összesen 3 erőteljes fáklyamező figyelhető meg. Próbáltam zöld szűrővel és kiváncsiságból UHC szűrővel is megnézni. A zöld szűrő most nem sokat segített, viszont az UHC elég jól "legávta" a légköri zavart, igaz ki nem emelte a foltokat és fáklyákat.
UHC + vörös szűrő teljesen kiszűrte a légköri zavarokat, viszont a foltokat is tompította, inkább az umbrák váltak láthatóvá vele. Egyébként az UHC vicces, hupikék színt kölcsönöz a napkorongnak.

Elmondhatom magamról, hogy én már láttam a Hupi Napot :-)

Cr. 69 - Pörölycápafejhalmaz

       

Kettősök: STF 762 Ori és STF 816 Ori

Napfoltok nyomában - visszaesés

Hold nappali fényben

Mindenki nagyon izgatott, hogy a Lovejoy üstököst megnézze a nappali égen, mivel a Naptól elvileg néhány fokra található. Szerencsére kisütött a nap és szép tiszta az ég is, csak a nyughati horitonz közelében látható néhány kisebb felhő.

Nem mertem a Lovejoy keresésébe kezdeni, mert túl közel van a Naphoz, és nem tudom semmivel sem kitakarni fixen. Viszont már amikor először kinéztem az ablakon, láttam, hogy a Hold szabad szemmel is látható a nappali égen: így ez lett a fő célpontom; biztonságos, jó távol a Naptól. Óvatosan néztem a távcsőbe, kicsit félve a fényességtől, de egyáltalán nem volt zavaró. Kipróbáltam neutrál szűrővel is, de egyáltalán nem volt jó, így azt egyből ki is vettem.

26x-os nagyítással néztem, és nagyon szépen látszottak bizonyos részletek is. Körülbelül egy negyed látszott határozottan, a közepe felé haladva fokozatosan sötétedett, mígh teljesen bele nem veszett az ég kékjébe. A pereménél egy vékony vonalban egészen fehérnek tűnik és a sarlónyi fehér után jól elhatárolhatóan sötétebb, világoskék.

Néhány kráter egész jól elkülöníthető rajta, valószínűleg a markánsabb, nagyobb méretűek. Próbáltam a rajzomat összenézni a Hold térképével (kisebb nagyobb sikerrel), és a következő érdekességeket figyeltem meg:

- A Grimaldi és Grimaldi 2 épp a fehér rész mellett található, és jól elhatárolhatóan sötétebbek a környezetüknél, még a kráterek formája is nagyjából kivehető.
- A tetejénél (távcsőben) talán mintha a Clavius és annak körnékén lévő néhány hasonló méretű kráter látszana. Nem határozottan kivehetők, viszon kissé sötétebbek a környezetüknél.
- A közepe táján talán a Copernicus és szerintem az Eratosthenes erősen kivilágítanak. Az utóbbi (a rajzon beljebb lévő) keleti pereme jól elkülöníthető volt, kissé sötétebb, a belseje pedig fehér. Kissé lejebb, velük egolalú háromszög csúcsát adva szintén jól elhatárolhatóan fehérlik a Herschel, amely nem tűnik szabályosnak.
- A dél-keleti peremnél - a szélen - van egy szintén  fehéren fénylő kráter, ami azért érdekes, mert azon a részen kissé sötétebbnek tűnt a perem. Sajnos ezt nem tudtam megállapítani, még nagyjából sem, hogy melyik kráter lehet.

Nagyon érdekes volt az egész látvány, olyannak tűnt a kék nappali égbolton, mintha nem is a jól megszokott Holdunk lenne, hanem valami másik hold... teljesen új arcát mutatta meg nekem.

Napfoltok a ködben

A 'Gorillák a ködben' című film után szabadon, akár azt is mondhatnám, hogy mostanában valósággal kutatni és vadászni kell a napkorongot. Csodával határos módon ma is sikerült megnéznem a foltokat, mindössze 6 percem volt a lerajzolásukra, úgyhogy jól megizzadtam, az utolsó másodpercekkor lelassult az idő is, ahogy láttam, hogy úsznak befelé a felhők, de nekem még azt ott le kéne rajzolni...

Felteszem továbbá az előző heti napészlelésemet és a novemberi szabadszemes észlelőlapot, a hozzá tartozó teljes szögeléssel :-)

2011. december 4-ig észlelés:

2011. november 28-ig észlelés:

2011. novemberi szabadszemes észlelések (és nemészlelések):